2015. 09. 25.
Vadregény

Sokszor messzire utazunk, hogy szép és különleges helyeket lássunk, pedig a csodák körbevesznek bennünket. Koppánymonostoron például olyan mocsaras-lápos hely található, amilyen nincs még egy Magyarországon, hiszen a Duna szabályozása miatt ezek a területek eltűntek. A Szent Pál-szigeten számos különleges, és védett növény- és állatfaj él, melyek a most átadott tanösvénynek köszönhetően megcsodálhatóak.

A hét kilométer hosszú, 10 állomásból álló tanösvényt a Duna-Gerecse Nonprofit Kft. alakította ki, úgynevezett karós-füzetes módszerrel.

- Az indítóállomáson kihelyeztünk egy táblát, rajta a legfontosabb információkkal és térképpel. A tanösvény több pontján számozott karók vannak, a hozzájuk tartozó adatok pedig egy füzetből olvashatóak el. Ezt a füzetet jelenleg csak a Tourinform irodában lehet megvásárolni, azonban szeretnénk, ha több helyszínen, így Koppánymonostoron is kapható lenne - mondta el a Duna-Gerecse Nonprofit Kft. vezetője, Magyarics Gábor.

Az indítóállomásnál, és a Művelődési Ház előtt egy-egy interaktív tábla is helyet kapott, melyeken számos játékos feladatot oldhatnak meg a túrázók. Helyet kapott rajtuk a viza, illetve a Dunával kapcsolatos mesterségek, mint az aranymosás, vagy a bőgőshajózás.

A tanösvény több célt is szolgál, egyrészt bővíti az idegenforgalmi látnivalókat városunkban, másrészt a környezetvédelem fontosságára is felhívja a figyelmet.

- Számos védett növény- és állatfaj található a területen. Például több százéves tölgyek vannak itt, melyek az 1848/49-es honvédeket is „láthatták”, de megmaradtak a római katonák által telepített vadszőlők is. Külön figyelmet érdemel a Gyürky-gyümölcsös, melynek fái még mindig teremnek. Védett orchideafajta, hóvirágmező, téli zsurló, őszi kikerics vagy tavaszi csillagvirág szintén van a szigeten. Az állatok közül itt fészkel a fekete gólya, kedvelt vadászterülete a réti sasnak, megtelepedtek itt a hódok és régebben járt itt egy arany sakálpár is - tudtuk meg Czita János alpolgármestertől.

A Duna-Gerecse Nonprofit Kft. több olyan fejlesztést is végrehajtott, melyek kapcsolódnak ehhez a tanösvényhez is. Kijelölték a bakancsos túraútvonalakat, a látnivalókat felfűzték egy virtuális útvonalra és mobilapplikáció is készült.

- Ez utóbbi magyar, angol, német és szlovák nyelven érhető el. Gyalogos és kerékpáros útvonal egyaránt található rajta, összesen tizennégy - mondta Magyarics Gábor.

Ezeken túl bevezették a Duna-Gerecse turisztikai kártyát, ami számos kedvezményre jogosít. 63 helyen fogadják el és 20 szálláshelyen juthatnak hozzá azok a vendégek, akik több mint 2 vendégéjszakát töltenek el ott. Elkezdték kiépíteni a képújság alapú infópontokat. Tíz már üzemel, többek közt a Tourinform irodában, az erődben, a WF Szabadidőközpontban és a fürdőben is. Ezeken olvashatóak a szolgáltatók kínálatai, az események és a legfontosabb információk. A cél, hogy a jövőben városunk 25 pontján létesüljön információs pont.

Az átadón dr. Molnár Attila polgármester kiemelte, Komárom turizmusának fellendítése fontos célja a városvezetésnek. A település kiváló gyógyfürdővel rendelkezik, továbbá itt található a világörökség várományos erődrendszer, a római kori történelmi értékek pazar tárháza, valamint az unikális Magyar Lovas Színház Komárom.

- A város elhelyezkedésének köszönhetően azonban olyan természeti adottságaink vannak, melyeket ki kell aknáznunk, és ebben volt eddig némi lemaradásunk. Fontos kötelezettségünk, hogy ezt a természeti kincset meg tudjuk mutatni a fiataloknak – fogalmazott a polgármester.

Monostori Ártéri Tanösvény
(térkép csatolva)

A Duna Ártere itt, a Szent Pál-szigeten különösen varázslatos, egyaránt mesél régi korok történelméről, növényekről és különleges állatikról, hajdanvolt árvizekről, legendás halászatokról, az ártéri gazdálkodás régi-új küzdelmeiről vagy akár az ivóvízkincsről.

A Monostori ártéri Tanösvény az Erdő utca végén álló magyar-angol-német-szlovák nyelvű információs táblától indulva, a Duna mellékágát követve vezet be a Kerek-szigetre, majd a Szent Pál-szigetre.

A mintegy 7,5 km hosszú tanösvény állomáshelyeit 10, földbe ásott és számozott faoszlop jelzi.

1. állomás
Ártér – avagy a folyók is élni akarnak
A Duna helyenként kilométerekre kiszélesedő völgyben folyik lassan, méltóságteljesen az európai útja során, néhol pedig egészen keskeny hegyszorosokon tör keresztül.
Itt ahol jelenleg állunk, természetes dombok állják útját az áradó Dunának. A Gönyű és Komárom közötti szakaszon jellegzetes magaspartok alakultak ki, ilyen látható mellettünk is.

2. állomás
Védjük együtt
A Duna csaknem teljes európai hosszában részét képezi az Európai Ökológiai Hálózatnak, az úgynevezett Natura 2000 rendszernek. A koppánymonostori szakaszt már 1992-ben helyi természeti oltalom alá helyezte Komárom Város Önkormányzata. Ez a dupla védelem rendkívül fontos és erős védelmet biztosít ahhoz, hogy még sokáig megmaradjon a Duna múltat idéző világa, ám mindez akkor jelent igazi védelmet, ha Te és társaid, barátaid és családod is segítitek a természetvédők munkáját ! Egy természetvédelmi területet sosem a tábla miatt kell megőrizni, hanem azért, hogy maradjanak még erdők, tiszta vizek és zavartalan élőhelyek.

3. állomás
Faóriások erdeje
A Duna menti ártéri erdők bővelkednek hatalmas, idős fákban. Körülötted is van jónéhány olyan feketenyár és fehér fűzfa, amelyek körmérete eléri a 4-5 métert. A tanösvény mentén több helyen is érdemes végigaraszolni az ilyen fákat.

4. állomás
Védett növények
Az ártéren 9 védett növényfaj található, köztük a tanösvény szimbólumának választott nyári tőzike. Szintén megtalálható kisebb állományban a budai imola, a réti iszalag és a vitéz kosbokor is.
A ligeti csillagvirág kicsi kék virágai tavasszal szinte szőnyegként borítják a sziget erdeit.

5. állomás
Emlősök földön-vizen-levegőben
A Szent Pál-szigeten előforduló megannyi emlősfaj közül az egyik legkisebb a Miller-vízicickány. A kicsi állat mindössze 6-8 cm testhosszának nagyobb részét a farka teszi ki. Csigákkal, rovarokkal táplálkozik, tűhegyes fogai elől nincs menekvés.
A Szent Pál-sziget rengeteg denevér fajnak és odúlakó madárfajnak is otthont ad.

6. állomás
Az ártér madárvilága
A Szent Pál-szigeten és közvetlen közelében több, mint 160 madárfajt figyeltek meg. Különösen gazdag az idős ártéri erdőben élő madáregyüttes, élükön a különböző harkályokkal.
Nyáron, fészkelési időszakban a következő madárfajokkal találkozhatsz: fekete gólya, kis kócsag, jégmadár, énekes rigó, bakcsó.

7. állomás
Vízformálta Duna-táj
A Bajor-Alpoktól induló folyam néha csendesen, békésen, ám méltóságteljesen hömpölyög, észrevétlenül építve a mederben kialakult zátonyokat, szigeteket. A 2013 júniusában Magyarországot sújtó évszázad árvize itt, Komáromnál 845 cm-es vízállással döntött rekordot.
A legkisebb vízszint pedig mindösszesen 22 cm volt.

8. állomás
Egykorvolt óriáshalak
A Duna környéki településeken – így Komáromban is – a XIX. századig nagy számban éltek halászok, az egykori halász céheknek komoly gazdasági szerepük volt. A középkor egyik legfontosabb halászzsákmánya a viza volt.
A tokfélékhez tartozó, 9-12 m-es testhosszúságot is elérő halak, melyek súlya az 500-600 kg-ot is elérte, április-májusban rakták le ikráikat a Dunában, majd visszaúsztak a Fekete tengerbe. Ősszel aztán újra megjelentek a Duna ezen szakaszán.

9. állomás
Kincs a lábunk alatt
Ács, Komárom térségében gondolhatnánk a Duna fövenyéből évszázadokon keresztül kinyert aranyra, de a XXI. században az ivóvíz még nagyobb kinccsé válik, amelyért a világon sajnos egyre több helyen háborúk robbannak ki és újfajta népvándorlás kezdődik.
Az itt sorakozó kutak a Duna ősi kavicsrétegein átszűrődő, kiváló minőségű vizet adnak.

10. állomás
Gazdálkodás az ártéren egykor és ma
Az árterek buja ősvadonja alapján kevesen gondolnák, hogy a gazdálkodás itt is több évszázados múltra tekint vissza. Az ártéri fokgazdálkodás mellett az ártereken rét- és legelőgazdálkodás, gyümölcstermesztés folyt. Az itt látható gyümölcsös legidősebb fáit még a Gyürky grófi család telepítette, ma pedig oltószemzéssel hoznak étre gyümölcsöst a komáromi civil szervezetek.

Kapcsolódó letölthető dokumentum

Galéria: Vadregény